|
Martialis él – halálhírét költötték az epigrammaköltőnek
Újsághír
Mexikóba’ van a Bicska bár,
tíz liter után talicska jár,
ott a szesz mitől lenne híg?
kis vitriollal keverik.
Slágerszöveg a negyvenes évekből
|
Szirti sas értekező, Calamus Cicero Gordius, |
egy csirke eszével futsz egyenest a kerék alá. |
A költészet naponta elüt, s te csak isteníted őt. |
Ha fűtött valaha földlakót reménytelen vágy, téged igen. |
Még hogy mérlegeled, ki a jobb, s ki a bal lator! |
A kapanyél még csak-csak elsül, hogyha az Úr is úgy akarja, |
de a tőről metszett botfül, mint a tiéd, |
még szóvirágba is csak nagy nehezen borul. |
Ha volna vízhordó szamarad legalább! |
Őt eltángálhatnád a füleddel – |
a vadromantikus lény egy darabig csak tűrné, |
majd váratlanul mellbe rúgna, de úgy, hogy a nadrágodba szarnál, |
és irányzatos elméd sűrű sötétjében hunyorogva |
fölszikrázni látnál nem is egy Hajnalcsillagot. |
|