Ugorj, vogul, osztyák a bort*
|
Augusztus 20-adyk napján
éneklik Szigligeten és
környékén, tűz mellett,
medvebőrben izzadva
|
Monsignore Stephanus de Bella |
cellájába misebort cepel, la – |
|
jobb az, mint a szöges ostor, |
|
S noha ahány bűn, fölróva a listán, |
ezt még elnézi az Isten is tán, |
|
Most pedig én, az énekmondó, |
hogy lengessem – Jön a medve! –,
|
|
|
Itt A Ott O levele Uszkár Kukuska fess tőhöz
(Vojtina’s bridge over troubled waters)
az ember nem lehet elég ukus, |
hogy személyed méltóképp dicsérje. |
A költő személyét ki nem szarja le? |
Viszont ami a szöveget illeti, a szöveg-ellést, |
kezdhetem a nagy süvegemellést, |
mert kimondani nem vagyok gyáva: |
hogy a múzsát nem csak derékon kaptad, |
S most itt a gyerek, a válogatott kőtet. |
Mi mást mondhatnék rá? Isten, óvd Kukorellyt!
|
Te meg azért vigyázz, mert ez a föld csúszik, |
a szellem itt könnyen al-kúszik.
|
Endre, az Istenért, ne hasalj ell itt! |
|
|