Otthon
| Kredenc, szobor, terítő és dívány, tarka párna |
| zöld kályhák, sűrű függöny, a szekrény kulcsra zárva |
| a mennyezettől földig zsúfolva mind a képek |
| és néha éjszakánként a fojtott párbeszédek |
| ebédek, tálak és por a lepkegyűjteményen |
| és a sarokban díszkönyv és árnyék gyűl keményen |
| mind fullasztók az ízek és fullasztók az álmok |
| a hosszú kék ruhámban egy este majd kiszállok |
| beteg leszek, erős tán, vagy Indiába térek |
| s mint régi képen bennem az angyalok zenélnek. |
|
|