Január
| Hová jutottam? Nem tudom. |
| Szeretni, nem szeretni: vétek. |
| azon számlálnám érverésed. |
| a csontok közti félsötétet |
| fél-éjszakán át szaggatom – |
| felelni tudna értem, érted – |
| egy alvadt vér a mellkasom. |
|
| Hogy füstölgött az a folyó, |
| hogy füstölgött a téli alkonyatban! |
| még átsütött a földalatti katlan, |
| melyből zuhogva dőlt elő – |
| a zúzmarás, fehér sötétben |
| egy sor fekete nád, s a gyéren |
| hófoltos, néma, sík mező – |
| hogy füstölögne itt a vérem, |
| hogy füstölögne a félsötétben. |
|
| Hosszabbodik a nap az évben, |
| ez szült: téli napforduló. |
| Most kéne újra megszületni, |
| hol nem nő már akáclevél, |
| inkább letérdelek a partra, |
| s a sűrű, alvilági vízzel |
| míg gyéren szálldogál a hó |
| keresztet rajzolok magmara. |
|
|
|