Előszó

Minden vers megmagyarázhatatlan. És mégis-mégis, hányszor szeretné az ember megmagyarázni önmagának, elmesélni másoknak azt a nehezen körülírható gyönyörűséget? ráébredést? majdnem-ijedelmet? – amit egy-egy vers fölfedezése, a verssel való találkozás jelent. A verselemzés voltaképpen nem más, mint benyitni egy szobába és elújságolni az ott levőknek: Láttam valami érdekeset. Hogy mit láttam? Például azt, hogy a bükkfa törzse szőke. Csokonai versében láttam először, még gyerekkoromban, de azóta – esküszöm – minden erdő minden szürke bükkfatörzse megszőkült. Nem is akarok mást ezekkel az írásokkal, mint néhány ilyen életváltoztató, szőke bikkfát az olvasók szíves figyelmébe ajánlani.

Egyébként az itt következő verselemzések egy rádiósorozatban hangzottak el először, a Gondolat című műsor részeként. A sorozat eszméje Bán Magdától származott; az adások során ő volt beszélgetőtársam. Itt mondok szívbéli köszönetet okos, ösztökélő kíváncsiságáért: ő vett rá, hogy a versek erdejéről néhány hírrel szolgáljak.

 

1988. február havában

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]