Ezüst lapály

 

1

Ezüst lapály, ezüst lapály,
ünnepélyesen ver a déli fény,
az árokparton vadcsalán,
vörös lepke remeg tetején.
Balzsam itt nől beteg testre,
farkaslapu a rossz sebre,
tbc-seknek békarokka,
mégis az égig
ágaskodik a kórság bokra.
 

2

Furkós bottal vitéz kölykek
vakondok várához gyűlnek,
körbe ülnek, énekelnek,
ütik a fekete földet:
„Hat ludam zabszalmában,
hetedike asztagjában,
hat ludam zabban.”
Ha megúnják, békát nyúznak,
piócákat nyársra húznak,
egérsonkát megfüstölnek,
nyittanak boltot a húsnak.
A nagyobbak duhajabbak,
káromkodnak, mint a zápor,
piros lánnyal szépen bánnak,
tovatűnnek, mint a kámfor.
Ezüst lapály, ezüst lapály,
este kék árnyak befödnek,
pici hasak, fehér ostyák
holdvilágban tündökölnek.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]