Toldi nyugdíjaCatenaccio őrgróf, az olasz vitéz április végén érkezett Budára a királyi udvarba, és május elejére már legyőzte az összes magyar bajnokot, csapásai alatt elvérzett Wesselényi Alajos, Mednyánszky Ervin, Balassi Jakab. Az utolsó magyar reménység, Esterházy Ármin is hiába próbálkozott, Catenaccio egy csapással levágta a fejét, kardja hegyére tűzve felmutatta Fuggernek, a Központi Királyi Ellenőrzési Bizottság elnökének, és elindult a pénztárhoz, hogy felvegye a százezer rénes forint jutalmat. Lajos, a nagy király, fogait összeszorítva mondta Lacfinak: – Ezt nem tűrhetjük tovább, nádor! Hát senki sincs, aki móresre tanítaná ezt a szörnyű olasz hóhért?! Lacfi vállat vont: – Hát éppen volna. – Kicsoda? – Tudja azt jól Fenséged: az öreg Toldi. – Toldi?! Hát persze, Toldi! Küldjünk érte azonnal fullajtárokat, még ma álljon ki. – Nem ilyen egyszerű, fenséges uram. Mint tudni kegyeskedik: a jutalom minden tusa után a kétszeresére emelkedik, ha most legyőzné valaki az olasz vitézt, kétszázezer rénes forint járna neki. – És talán nincs annyi a kincstárunkban? – Vanni éppen van, csak nem lehet kifizetni Toldinak. – Miért ne lehetne? A százszorosát is megérdemli! – Toldit, mint tudni kegyeskedik, érdemei elismerése mellett nyugdíjba kellett küldenünk, mert botrányt csapott az Ifjú Bajnokok Szövetségében, a Kitárt Irtózatos Szájban. A legmagasabb javadalmazást kapta: havi ötezer rénes forintot, állami lóhasználatot, fedezzük szolgája, Bence fizetését, jár neki továbbá természetben napi egy kiló máj, háromhavonta egy szűz lány, ezt az utóbbi időben már csak ritkán veszi igénybe – szerencsére, mert hiánycikknek számít. Na már most a reglamák szerint ezen felül csak évi harmincezer rénes forintot fizethetünk ki neki olyan módon, hogy nyugdíjának és a jutalomnak egyesített összege nem haladhatja meg a havi tízezer rénes forintot. – És ha a saját kincstáramból adnám a kétszázezer forint jutalmat? – Fenséged a hatalmasok leghatalmasabbja, tetszés szerint üzenhet hadat Germániának, Prussiának, Britanniának, de nem kezdhet ki Fugger Jenővel, a Központi Királyi Ellenőrzési Bizottság elnökével, ha megsértjük rendeleteit, büntetésül elkobozná tőlünk a fél Dunántúlt. – Hát akkor tűrnünk kell ennek a kegyetlen olasznak a dölyfét? Nem hívhatjuk vissza Toldit, hogy a porba döntse?! Lacfi sokáig lapozgatott a Lovagi Tornák Törvénykönyvében: – Egy lehetőség volna. – Mi? – Ha Toldi nem mint nyugdíjas, hanem egy aktív bajnok nevében állna ki és munkaköri kötelességként győzné le az olasz bajnokot. Akkor ki lehetne fizetni a pénzt prémiumban. Így történt, hogy másnap egy öreg páncélos lovag jelent meg a sorompónál, akiben sokan Toldit vélték felismerni, de a bajlátó mást mondott: – Most pedig Bence lovag mérkőzik Catenaccio őrgróf ellen… És a többi már nem volt nehéz. |