Távolságok

Papa hajnalban felébredt,
csöndben kilopózott az udvarra,
hosszú gatyában, csak mezítláb.
Nagyon messze volt Olaszország.
Megállt, nyújtózott, ásítozott,
megszagolta az orgonákat,
felnézett a cseresznyefára.
Nagyon messze volt Asinara.
Nagyon messze volt München és
Róma és minden festőiskola,
karattyoltak a kerti madarak,
piros volt a diófa fölött a nap.
Csak állt ott meztelen felsőtesttel,
talpa alatt Fehérvár hideg földje,
baloldalt halkan nyikorgott a kút.
Nagybánya rettentően messze volt.
Messze volt Doberdo és Gorizia,
Pétervárad börtöne és a szuronyrohamok,
vállat vont, ásított, visszajött.
Mi békésen aludtunk odabent.
Szuszogtunk álmunkban, messze volt
tőlünk Berlin, Moszkva és a Második
Világháború. És csak a hűvös májusi hajnal
volt és a dunyhák meleg ölelése.

1990

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]