örömök
szeressétek a bársonyt, kedves gyermekeim, |
simogassátok lassan, lágyan, |
olcsó és jó mulatság bütykös ujjatok begyének |
|
majdnem annyi örömet ád, mint egy kéthetes |
utazás Itáliában, ahol a sárga citrom érik |
zöld lombok között és a kertek sövénye |
|
egy-egy méterhez bárki hozzájuthat |
olcsón a maradékok közül, s talán a rosszkedvű |
kiszolgáló is felderül, ha az eladhatatlan |
|
szeressétek a bársonyt, én is szeretem, |
asztalomra bársonyterítőt borítok, |
legszívesebben bársonyba öltöznék, |
szavaimat is bársonyba burkolom, |
|
gazdagok így leszünk apró örömeinkben, |
finomodik bőrünkkel együtt szívünk s elménk, |
így találunk ott, ahol semmit sem láttunk, |
váratlanul új összefüggésekre. |
|
|
|