Délelőtti találkozás Kovács úrral

– jó volna valami irodalmi csetepaté –   mondta Kovács úr, – hát bizony, hát bizony –   mondtam én, – jó volna valami kis társadalmi mozgás –   mondta Kovács úr, – hát ezt meg hogyan gondolja? –   mondtam én, – például mindenki feljebb léphetne eggyel –   mondta Kovács úr, – hová léphetne feljebb? és kicsoda? –   mondtam én, – a főszerkesztő úr is, meg az utcaseprő is –   mondta Kovács úr, – – a szénhordó, a maszek zöldséges és a könyvelő is? –   mondtam én, – megmozdulna az egész társadalmi létra –   mondta Kovács úr, – dehát mi lenne a létra legfelső fokával? –   mondtam én, – arról bizony sejtelmem sincsen –   mondta Kovács úr, – csavaros esze van magának, Kovács úr –   mondtam én, – na, isten áldja –   nyújtotta a kezét gyorsan Kovács úr, – na, isten vele, Kovács úr –   nyújtottam a kezemet én.