Félmunka
| rímmel, ritmussal együtt./ |
|
|
Délelőtti találkozás Kovács úrral
| – jó volna valami irodalmi csetepaté – |
| – hát bizony, hát bizony – |
| – jó volna valami kis társadalmi mozgás – |
| – hát ezt meg hogyan gondolja? – |
| – például mindenki feljebb léphetne eggyel – |
| – hová léphetne feljebb? és kicsoda? – |
| – a főszerkesztő úr is, meg az utcaseprő is – |
| – a szénhordó, a maszek zöldséges és a könyvelő is? – |
| – megmozdulna az egész társadalmi létra – |
| – dehát mi lenne a létra legfelső fokával? – |
| – arról bizony sejtelmem sincsen – |
| – csavaros esze van magának, Kovács úr – |
|
nyújtotta a kezét gyorsan Kovács úr, |
| – na, isten vele, Kovács úr – |
|
A pont értelmezése
| a hollók, varjak, keselyűk. |
|
| a negyvenedik cigarettára. |
|
| Ilyenkor egymásra nézünk. |
| Egymás szemében olvasunk. |
|
|
nem gondolkodunk egyformán
békesség
| nehéz Terheket cipelt egész Héten |
|
| de most ott ül a Vendéglátóipar |
|
| igaz, hogy kicsit piszkos a Terítő |
|
| befalta a piros Pörköltet |
|
| hogy legszívesebben táncolna |
|
| nagy Korsót emel a Kezében |
|
| véletlenül éppen arra jár |
|
| szociológiát tanul az egyetemen |
| antropológiát, filozófiát |
|
| mogorván, tele gonddal a szíve |
|
| még keserűbb lesz a szájíze |
| mert neki mindez elérhetetlen |
|
|
ki az okosabb?
| – de ha semmit csinálsz, az már valami |
| – nem jó, mert semmit nem lehet csinálni, mert a semmi az semmi |
| – értsd meg, hogy semmit nem lehet csinálni |
|
méretek
| az uccaseprő 167 cm magas |
| az uccaseprőt sárból alkotta az Úr |
| a szemét pedig két fekete kavicsból |
|
| a miniszter arányos testű 455 kilopond |
| a minisztert aranyból alkotta az Úr |
| ezüstből platinából rozsdamentes acélból |
| a szeme zöld smaragd piros rubin kék gyémánt |
|
| a Napot hidrogénből alkotta az Úr |
| felületi hőmérséklete több mint 100.000 C° |
| átmérője 109-szer nagyobb a Földnél |
| belsejének hőmérséklete 15-20 millió fok |
| mi lehet ebből a tanulság? |
|
|
Cserélni?
| Nem cserélném el, költőtárs, |
|
| borbélyod bodorintásával, – |
|
| szépen nyomott könyveidet |
|
|
örömök
| szeressétek a bársonyt, kedves gyermekeim, |
| simogassátok lassan, lágyan, |
| olcsó és jó mulatság bütykös ujjatok begyének |
|
| majdnem annyi örömet ád, mint egy kéthetes |
| utazás Itáliában, ahol a sárga citrom érik |
| zöld lombok között és a kertek sövénye |
|
| egy-egy méterhez bárki hozzájuthat |
| olcsón a maradékok közül, s talán a rosszkedvű |
| kiszolgáló is felderül, ha az eladhatatlan |
|
| szeressétek a bársonyt, én is szeretem, |
| asztalomra bársonyterítőt borítok, |
| legszívesebben bársonyba öltöznék, |
| szavaimat is bársonyba burkolom, |
|
| gazdagok így leszünk apró örömeinkben, |
| finomodik bőrünkkel együtt szívünk s elménk, |
| így találunk ott, ahol semmit sem láttunk, |
| váratlanul új összefüggésekre. |
|
|
elhatárolás
| erősek, nagyok, pirospozsgásak, |
|
| kortyolnak a butykosukból, |
| mennek a dérverte mezőkön, |
| nyikorog a bőrcsizma izmos lábukon, |
|
| felsorakoznak az erdő szélén, |
| barátságosan intenek egymásnak, |
| fácántoll díszíti kalapjukat, |
|
| óvatosak, bátrak, ügyesek, |
| kis párafelleg libben a szájukon, |
| jót reggeliztek, pálinkát lehelnek, |
|
| tele van az erdő fülekkel, |
| szemekkel van tele az erdő, |
| orrcimpája tágul az erdőnek, |
|
| szeretem az erős vadászokat, |
| tudnak célozni, lőni, lőni, lőni, |
| helyrebillentik a biológiai mérleget, |
|
| minden lábacska remeg az erdőben, |
| minden gyomor összeszorul az erdőben, |
| vacog a foga az egész erdőnek, |
|
| tisztelem, szeretem a vadászokat, |
| semmi közöm a szarvasokhoz, |
| a fácánokhoz, nyulakhoz és őzekhez |
|
|
|