A törvény balladája
| Volt egyszer egy parányi hal, s egy még kisebbet bekapott, |
| jött egy nagyobb, s bekapta őt, s a nagyot egy még nagyobb, |
| s ez a nagyobb még le sem nyelte tisztességgel a másikat, |
| amikor egy arra vadászó csukának fogára akadt |
|
| És itt jöhetne a halász… És a tanulságos szavak, |
| hogy íme, ilyen a világ, nagy hal eszi a kis halat. |
| Ámde, ki tudja milyen okból – a Természet szólt, vagy az Úr? – |
| a táplálkozás láncolata itt elpattant váratlanul. |
|
| Mert két kisebb hal megtámadta és szétszaggatta a csukát, |
| s őket náluk kisebb halak, és így tovább, és így tovább… |
| S avítt közmondás helyében most új paradigma ragyog: |
| az ördögökkel kéz-a-kézben csűrdöngölnek az angyalok. |
|
|
|