Clióhoz

Voltál liliomszűz, lettél olcsó céda,
zsoldosok ágyasa, utcasarki préda,
letépett chitonod rongya meg nem véd a
markoló kezektől, tested martaléka
lett minden jött-mentnek, röhögő gazoknak
ágyába feküdtél, engedtél vágyuknak,
becsaptak, öledet engedted azoknak,
akik ellenei minden igazaknak,
aranyat sajtolnak ámító beszédből,
érces szónoklatot kopott, laza fércből,
délceget hazudnak potrohos kövérből,
cukros citromlevet kiontott, friss vérből,
betűket, szavakat hordanak, mint hangyák,
könnyen a fehéret feketének mondják,
tagadják a népnek szegénységét, gondját,
földi isteneknek hízelgésük hordják,
kitörlik könyvekből könnyedén a voltat,
eladják igaznak a soha-sem-voltat,
mint puha agyagot gyúrják át a múltat,
bűnösnek kiáltják az ártatlan holtat,
nép atyját faragják öldöklő zsarnokból,
templomot hazudnak vásári csarnokból,
hősi vitézeket öklelő barmokból,
fényes dicsőséget örökös szégyenből,
palota jut nékik, igazaknak börtön,
büszke gőggel járnak itthon és külföldön,
koszorúzzák egymást babérokkal rögtön,
akadémiákba költöznek örökkön,
térj magadhoz, Múzsa, ragadd meg korbácsod,
történet-írásnak mert így sírját ásod,
templomod mocskos lesz, igazsága vásott,
űzd őket magadtól, csapjon le korbácsod.

1977

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]