13. [– Itt kóborol]

– Itt kóborol – mutatott Vezetőm egy Árnyat – jön, megy, bolyong, nem beszél senkivel, magányos, nem tudunk róla semmit, arca, alakja és életkora folyton változik, néha néger, kínai, vagy maláj, de jöhetett az ősi Egyiptomból is, vagy Spártából, Babilonból, Izraelből, Teotihuacanból, a Húsvét-szigetekről, s nem tudjuk mit keres nyugtalanul, szeme lázasan csillog, máskor szelíd és jóságos, de tud villámokat is szórni, lágyan simogatni, gyógyítani, korbáccsal fenyegetni, és még a nevét sem vettük ki belőle, sem azt, hogy miért van itt velünk, s hogyan halt meg, kivégezték-e, vagy megölték, ellentmondásosak a sebei, rajtam láthatod a golyók nyomát, de neki csak a keze van átszúrva és átszögezve a lába, igaz, egy szúrás is van a szívén.