8. [Jégtáblákat terelt]

Jégtáblákat terelt a szürke víz, kőfalak közé szorítva. A folyam az emberekkel semmit nem törődött, vitte vizét a tengerek vizébe, görgetett kavicsot és homokot, s áradáskor padot is, ágat is, s nem törődött azzal sem, hogy a parancs elhangzott: – No, vetkőzzetek! – s hogy nagykabátok és pulóverek, zakók hullottak földre, és hogy a parancs újra elhangzott: – A nadrágot is, a szoknyát is, mondtam, vessetek le mindent! Nem hallotta a folyó, nincs füle, a sóhajokat, a nyögdécselést, a visszafojtott sikoltásokat, nem tudta, mit jelent a závárok zörrenése, puskák, pisztolyok dörrenése, csak azt, hogy a vizébe zuhanó testeket neki kell elvinnie.