7. [Vezetőm megfogott]

Vezetőm megfogott. – Állj, ne menj tovább,
nézd, ott jön az a menet – mondta és
ágyúgolyóktól felszaggatott
hideg pusztára mutatott,
és folyómenti rakpartra és
nyírfákkal ritkásan benőtt domboldalra,
bokros tundrára, sziklák tövébe,
vasútvonal épülő töltésére,
bányafolyosó mélyére, tocsogós
mocsárra, szürke sivatagra, hegyre,
s mutatta, hogy jönnek hosszú sorok
emberekből, hadifoglyokból,
kivetettekből, öregekből, karjukon
gyermeket cipelő néma asszonyokból,
káromkodó és megtört férfiakból,
menetek jönnek pusztákon, dombokon,
vízparton, utcákon, tereken, házak közt,
és bezárulnak a kapuk, ablakok, s az anyák
– Ne nézz oda – mondják gyermekeiknek.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]