Melegszik

Megjön délről a szél, akár egy minisztériumi
ellenőrzés, váratlanul és gyorsan,
száguldó kocsikon, felkészülten és komoran
megírt aktákkal,
itt most nem számít régi
barátság, közös vadászat, üdvözlő mosoly,
vállveregetés, meleg kézfogás, hogy vagy,
öreg harcos, miért nem jártatok nálunk ezer éve,
remélem, hogy a kedves feleséged…
de
hiába minden, hiába hozza Icuka a konyakot,
a kávét, hiába a letisztázott kimutatások,
a piros grafikonok, a szőnyegek és függönyök
csöndje,
hiába,
mert megjött délről a szél,
és fejfájást hozott, baráttalan magányosságot,
futó meleget, mindent felbolygató kotorászást.
Itt nyúlkál a szél, ráfúj a szép
fehér hótakaróra, s hiába minden, olvad a
lepel, előbukkannak a fekete bűnök, kiderül a csalás,
szélhámosság, sikkasztás, lopás,
gödrök, összetákolt épületek, rozoga tetők,
s minden, amit eddig ravaszul rejtett a vastag
hótakaró, s minden, amit szépnek álcáztak
és igaznak és tisztának és harmonikusnak,
hazudtak a lágy és hideg pelyhek, s most elő-
bújik a szemétdomb, a kutyaszar, a hányás,
gőzöl a trágya, leprás a vakolat, rothad a
bűzös avar, mintha a történelem rothadna
maga, kiderül, hogy mocskos a falu és aljas
a város, hogy a kölcsönzött tisztaság alatt
a bűz, a bűn, a hazugság lapult,
megjött
délről a szél, hozta a fejfájást, vitte
a havat,
jaj, mi lesz szegény gyerekekkel?
 

1969

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]