Északi út

Hát hó volt csak, és jég, és hideg szél,
és csak varjak voltak, és csak farkasok?
Csak kezünket dörzsöltük s egymást leheltük,
hogy meg ne fagyjunk?
És azok az elmaradt társak csak kupacok
a síkság fehér útja mentén, arra mögöttünk?
És csak kékült szájak és fagyott körmök
és üveggolyó szemek voltak?
Hát a jelek sehova sem visznek és sehol sátor,
vagy kunyhó, szállás, menedék, sehol meleg korty?
És azok az árnyak, azok a lovas árnyak a ködben,
lázálmok voltak, vagy ostoros kíséret?
Hát a hangok, az ígéretek, az elhaló csengő,
a távoli ének? Mi volt? Mi volt? Hát alattunk
nem volt más, csak pattogó jég és a mélyben
az örök, lusta és feneketlen sós víz?

1969

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]