Idegen nyelv

Itt legalább

idegen a beszéd.

Nem értem sem az orvosok szavát,

sem a gyilkosokét.

Félre hajlítgatom

a kiáltásokat,

míg az utcán megyek,

mint dzsungelben

a léggyökereket.

Fehér szavak alatt is

meghajlok, s úgy bújok át,

mint a gyerek a padláson,

ha száradnak a ruhák.

A szó, az érthető szó

itt mindenkit összefog.

Idegenség, sziklák,

szakadékok,

homok.

Az eső negyven napja

egyfolytában zuhog.

Nem kívánom, hogy elálljon,

s kisüssön a nap,

az értelem.

Jobb, ha azt hihetem,

hogy itt minden igaz,

a szó azonos azzal,

amit jelöl.

Az orvos az,

aki gyógyít,

s a gyilkos az,

aki öl.

Velence, 1962

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]