Itália
| Megjárták előttem mirtuszos, narancsfás |
| tájait, villákkal és romokkal ékes |
| történelmi földjét, bámészkodva kandi |
|
| jobb írók és költők, Göthe Farkas János, |
| Stendhal, Kosztolányi és Rilke és Babits, |
| számosan mások is, könyvelők, csempészek, |
|
| kit a piac vonzott, kit a márványszobrok, |
| kit a délvidéknek pergő nyelvelése, |
| másokat állami küldetés vezérelt, |
|
| süttették arcukat Róma nagy fényében, |
| testüket a strandon, és ha verset írtak, |
| ritmusát húsosabb, fekete olasz nők |
|
| Nekem csak a semmi. Három lépés széles |
| és öt lépés hosszú budai szobámban |
| fel és alá jártam, s álmodoztam rólad, |
|
| s oly veszett haraggal, amilyennel senki |
| nem gondolt még reád s nem vágyott utánad, |
| zümmögtem, s álmaim ablakom üvegén |
|
| mint különös dongók, útjukat tévesztett |
| éjszakai lepkék, ha öngyilkos vággyal |
| koppannak a hívó és csalfán átlátszó |
|
|
|