A kihantolt sír balladája
Kihantolják a sírokat és szerteszét gurulnak |
a csontok: szuvas koponyák, szögletes csigolyák, |
mert kell a hely, a pihenés egy tegnapi halottnak, |
akit ma még sirathat bajtárs, barát, család. |
|
Mert kell a csend és nyugalom, hát leteszik a testet, |
harang kondul és pap beszél és díszsortűz dörög… |
És csendes esők jönnek, és a sírhalomra esnek, |
és szétmarja a koporsó nagy nyugalmát a föld. |
|
És aztán meghal valaki és kell az új halottnak |
harangkongás és pihenés és kellenek imák… |
S kihantolják a régi sírt és szerteszét gurulnak |
a csontok: sárga koponya és szuvas csigolyák. |
|
|
|