Nyári reggel

Gerlegalamb búg a kertben, füttyögetve rigó röppen ágról ágra, fáról fára, röpdösgetve száll utána három kicsi fiókája. A szarka is füttyögetne, ha nem volna berekedve. Sunyít, lapít, lesi-várja, hogy a tyúk majd kotkodálva tojóhelyét kikiáltsa. Hírli a tyúk már harsányan, hogy a fészkében tojás van. Száll a szarka, de hiába vásott csőre a tojásra: a fészekben nem találja. Nem bizony, mert egy kis szőke fürge fiú megelőzte. Akár a nap, olyan sárga a kisfiú rántottája, s még a lábost is kimártja.