Eső, szél, sár

Eső, eső, te sziszegő,
kabátomat nehezítő,
novemberi ólmos eső.
Az még hagyján, ha csak esne,
nem volnék elkeseredve.
De a szél is, ez a cudar.
Térül-fordul, csivir-csavar:
ő is esőernyőt akar.
S harmadikul itt van a sár,
Szidja is, aki erre jár.
Pedig a sárt ne érje szó,
hármuk közül csak ő a jó:
derék vendégmarasztaló.
Húz, nem akar válni tőled:
lehúzza a félcipődet.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]