Volt egyszer egy varga

Volt egyszer egy varga,
csak az nem volt, sajna,
miből rámás csizmát
varrt volna a varga.
Volt egy görbe tűje,
abba cérna fűzve,
sodrott, szurkos cérna,
volt fűzve a tűbe.
Éles kése, metsző,
kalapácsa kettő,
háromlábú széke,
mindenkinek tetsző.
Szegző s varró árja,
kaptafa és sámfa,
kicsi s nagy, egyszóval
mindenféle lábra.
Térdig érő asztal,
tele ezzel, azzal:
jófajta csirizzel,
suvickkal, ragaccsal.
Bőrköténye s kajla,
pödrött végű bajsza,
mindene volt, mitől
varga lesz a varga.
Csupán bőre s talpja
nem volt neki, sajna,
márpedig anélkül
nem varga a varga.
S hiába lett volna
bőrje no meg talpja,
ha nem volt akinek
rámás csizmát varrna.
Gondolt egyet, s tett az
egészre egy foltot,
kidobta a csirizt,
s becsukta a boltot.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]