Lapulnak a lehullt lombok
Sem a napot, sem a holdat |
nem látjuk már napok óta, |
|
Sehol egy tenyérnyi kékség, |
bár egy vékony repedésnyi; |
nincsen kedve fütyörészni. |
|
Csak csetteget ágról ágra, |
lapulnak a lehullt lombok, |
fáradtak, nem kergetőznek. |
|
Lombok helyett fönn a fákon |
csupa sötét varjú-kár van. |
S elkezd a hó hulldogálni, |
mint a tavaly ilyentájban. |
|
|
|