A ház előtt egész éjszaka
| a ház előtt egész éjszaka |
| éppen indulni akart volna |
| szellőztettem már lefekvéshez |
| nofene szaladt ki a számon |
| történt valami kérdezte a feleségem |
| semmi mondtam csak egy terepjáró |
| terepjáró mondtam a függönyt is |
| eligazítva innen is talán |
| ha éppen kíváncsi vagy rá |
| nem kell a szemközti háznak is |
| egy kis eltalált odalapulással |
| ha a megfelelő szöget elkapjuk |
| is egy-két arasznyit befoghat |
| a tekintet még örültünk-forma |
| is egy picit a fölfedezésnek |
| mert majdnem két évtizede |
| élünk itt a harmadikon és |
| mostanig még soha nem jöttünk |
| vajon ott van-e még kérdezte |
| későbben már a paplan alól |
| a feleségem hogy ott van-e |
| tényleg megnézem ha gondolod |
| megnézhetem mondtam ott állt |
| éppen indulni akart volna |
| lizáltam is mert a torkom |
| kisuttogott amikor beléptem |
| és szégyelltük mind a ketten |
| ver a szívünk majd elmegy |
| akkor aztán nagy óvatosan |
| újra az ablakhoz lopakodtam |
| feleségem s én zavaromban |
| ott állt égő stoplámpával |
| éppen indulni akart volna |
|
|