Kroki

Moccant a tenger s az ég. Egymásba csukódott
szemhéjaik kicsit megnyíltak, s a résen
álomtól fátyolosan és kábán pillantott ki a nap.
Erre várt mindenki a parton, dideregve a hajnali szélben.
Aztán, le a ruhát!
S ezért a pár percért, mert hagyta magát meglesni,
egész délelőtt kedvére simogathatta a majdnem
meztelen gyönyörű nőket
s kénytelen-kelletlen, mert nincsen rózsa tövis nélkül,
a kevésbé gyönyörű napozók pocakját.
 

1964

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]