Végső tennivalók

Lobogj, sötét arc, lobogj, égő diófa lángja!
Tudod, sietni kell,
bohókás táncot járni bokáig érő, cifra ingben,
fölvirágozott vérpadon,
rothadó napsütésben
vagy penészedő alkonyatban.
Sietni kell, mert nem ejthetik ki az élők
a tiltott szavakat a mozdulatlanok helyett.
Siess, hogy mire a menet megérkezik
viaszfáklyákkal, koszorúkkal,
már itt se légy.
Térj ki az útból, ahogy szelíden elhárítja a síkság
a dombok tolakodó ölelését.
A többi úgysem tartozik rád.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]