Régi történet
Elhallgatott a zene. A teremben |
egy csillár terjegette karjait, |
mint hogyha áldást osztogatna, |
s csatakos fényeit kínálta. |
De ők hátat fordítottak, kimentek, |
és ültek a szálloda folyosóján, |
átnyirkosodott kabátok tövében, |
míg tigrismancsát fektette közéjük |
a hallgatás. Álmatlanságtól sárga volt |
a fiú arca. A lány szájszélén a rúzs elkenődött. |
Kint a hajnal gőzfürdője gomolygott, |
mint egy kivégzés reggelén. |
|
|