Szavak
Miféle cél sarkallhat engem? |
ha minden utamat lezárja, |
mint drótsövény, a MINDHIÁBA? |
|
Tiszteljem, mit az ég parancsol? |
Remegjek-e a kárhozattól, |
ha éjszaka ágyam felett áll, |
mint néma rém, a NEM LESZEK MÁR? |
|
Vagy jobb, ha vélük nem törődöm? |
Akad még boldogság a földön! |
Csak ne fújná a szerelemre |
fagyos szelét a NEM LESZEL TE! |
|
Akinek az egész világ fáj, |
segítségért sosem kiált már, |
mert túltesz minden szenvedésen, |
és zsarnokabb a NINCS REMÉNY SEM. |
|
Van-e szükségem szívre, észre, |
ha oly törékeny, mint a csésze, |
s ezer darabra hull a porban? |
Söpörje el a SEMMI VOLTAM! |
|
|
|