Epilógus
Huszonhét évig szállt felettem |
a nap, s forgott a föld alattam. |
Tulajdonképpen férfi lettem, |
és mégis kisfiú maradtam, |
|
ki vendégségben, vacsoránál, |
kis szobában külön kap asztalt, |
bár érettebb életkoránál, |
s az vonzza, amit nem tapasztalt. |
|
Lehetnék egyszer én a vendég, |
kezem, szám nem maradna veszteg: |
mindent egyszerre követelnék, |
miből az élet kirekesztett! |
|
Jelmezbe bújok, hátha használ, |
ha szűrben járok, mint parasztok, |
vagy – májbajos vidéki kasznár – |
dohánybarna szakállt ragasztok. |
|
Hurkot készít, és rám vadászni |
piros csizmában jár az ördög, |
s mint disznóvá bűvölt királyfi |
gonosz tündérhez, így könyörgök: |
|
„Kérlek, szép börtönőr, eressz el! |
Az évek jönnek, s elköszönnek. |
Borzasztó rágondolni: egyszer |
meghalok, és sosem tudom meg, |
|
kínai nő hogyan becézget, |
s háremekben hogy megy a játék? |
Nem ettem soha fecskefészket, |
se medvetalpból kocsonyát még. |
|
És azt is hallani szeretném, |
hogy mit beszélek, mikor alszom. |
Kártyában sose volt szerencsém, |
s csak tükörben láttam az arcom. |
|
A tüntetők közt, lelkesülten |
nagy eszmékért, nem kiabáltam. |
Még repülőgépen sem ültem, |
és még Paraguayban se jártam. |
|
Hisz úgyis mindent eldobálok; |
értéktelen lesz, ócska holmi |
az, amit oly szörnyen kivánok, |
hogy nem is tudom felsorolni. |
|
Lelket áldoznék érte, s vért is; |
számon nem szólna ily kopott dal. |
Nagy költő lehetnék! Miért is |
áltatsz kétszínű mosolyoddal?!” |
|
Két pávián megáll az asztal |
mellett; soványak, mint a macskák, |
és választékos mozdulattal |
|
E jelbeszéd értelme ennyi: |
„Sietünk, mert még sok a dolgunk. |
Ne legyen eszed, csak amennyit |
mi a hátsófelünkben hordunk. |
|
Mások tőkéje nő a bankban, |
pénzük mások teszik rulettre. |
E verssel babrálgatsz magadban, |
s a szép nők mással fekszenek le. |
|
Fejed lopótökre cseréld át, |
levetsz majd minden sutaságot. |
Boldogság kell? Kövesd a példát, |
|
Könnyű leszel, felhőkre ülhetsz, |
kamasz szelek kapnak derékon, |
s üdvözült törpékkel repülhetsz |
egy színes szappanbuborékon.” |
|
|
|