A megmaradás-ing, a minden
| Mit adtok fehér ingemért, |
| látomásból-szőtt ingemért, |
| kozmoszfény-fürtsúly ingemért, |
| űr-tűzfonat lánc-ingemért? |
| Mit adtok véres ingemért, |
| csöndből-szőtt élet-ingemért, |
| amely mint vízjeles papír |
| síkjában a nyomtatott zsír, |
| borostyánviasz fényű rajz, |
| Kentaur, Pegazus, sípfújó |
| Pán, méz-szál vitorláshajó, |
| amelyen minden pórus-könny, |
| izzadtság-felhők fénypuha |
| minden, amit a lét kimond, |
| a hát, a mell, a láz, a gond. |
| És aki gyűlöl, hisz nem ért: |
| mért kapkod világ-ingemért, |
| hogy letépje, vagy megvegye, |
| és rablott-olcsón hordja azt |
| a tömegvonzás-térvigaszt, |
| akár G. Brunót a máglyán, |
| szembimbós mirigy-bödönnel, |
| mint szitakötőt a varangy |
| s dülledése ragyás harag, |
| tűzvödrébe a hártyaszárny, |
| s a recés szárny, mint fény ropog, |
| az érléc lángzománc-csapok, |
| s már gyomorban a szem-diók, |
| az ős-gömb gyémánt-tű dugók, |
| az összetett-szem fény-pokol, |
| szivárványgomba pont-csokor |
| s a szájból a szárny vége kint, |
| mint nadrágból a gyereking. |
| mint csiga héjháza, láng-szél |
| mész-palota, kürtcső-páncél! |
| mint űrbe hiúzmacska-tél, |
| hátha elkap egy csillagot! |
| Benne a fagy is megfagyott. |
| nem adom sors-ing vásznamat! |
| Mert az az ing csak az enyém! |
| S ha elrohadok, is enyém, |
| s ha földbe ásnak, se rohad |
| testemről az űr-tollazat, |
| mint csillagokból font madár: |
| fény-ing világ-testem fölött |
| s világít mint téli kályha |
| csönd-gömb petróleumlámpa |
| láng-tollú réz-sisak szive. |
| a fáradtság s csontot gyötör, |
| mint üveg-szél nehéz lombon |
| s billeg levél-örvény gondom, |
| mint nyitott-ablakú házon |
| s tudom: lázzal éjszakázom |
| s piros láz-ingben is fázom |
| s didereg láz-virrasztásom |
| hisz szivemig nőve gyászom, |
| mint mellhártya-gyulladásban |
| fojtó negyven-fokos lázban |
| s haldoklás-mocsár a dunyha |
| s gyertyákból égő agancsfa |
| morzsolva sírtak üdvömért |
| s fekete angyal állt némán |
| ágyamnál s úgy nézett énrám, |
| mint kiből a menny világít |
| s szárnya mint fekete kárpit, |
| mint csipke-zászló lefolyva |
| s jött a csengettyűs pap halkan |
| kint tél volt, háború, tankok, |
| lovak, trének, megszállás-sok |
| s buborékzik csontváz-károm: |
| nyálkahártya-rózsaszinben |
| bélelt varázslat-hímtükör, |
| én meg, mint a mese-kopasz |
| bosszú-átok csókjától vert |
| béka, ki emberré vedlett: |
| ágyamban fekve hallgatom: |
| szivemben zúg a vér-atom, |
| mint Bartók ütős-csatája, |
| Stravinszki dzsessz-orgiája. |
| mint halnyüzsgés halászhálót. |
| Nem adom, amit kell vinnem: |
| vér-bélésű rügy-öltönyöm! |
| Világ összsúlyából Minden |
|
|