Fúdogál a nagy szél…

A Népszínháznak, a Székely fonó elé
Fúdogál a nagy szél
a nagy hegyek felől.
Jer, pajtás, utánam,
most én megyek elől.
Bujdosni, bujkálni –
csak tudnók, vaj miért.
Másét el nem vettük,
nem es ontánk mi vért.
Haj, az ártatlanság
őnekik nem mentség –
megfognák az embert,
hogy majd elveszejtsék…
Fúdogál a nagy szél
a nagy hegyek felől,
megyek teutánad,
pajtás, te menj elől.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]