A kő-ördög fohásza

Kolostor-templomon
Ki rút ábrázatom
a kőből kifaragta,
hozzám hasonlitott:
a klastrom szűzeit
napestig leste itt…
Én is egy pillanatra
lesek hat százada;
érzem, közeledik!
Oldódj, majom-pofám
irtóztató grimásza!
Elömlő holdsugár,
mosolygóssá füröszd!
Kapjon ölébe már
egy holdkóros apáca,
s maradjak ott szobor
szentéltű combja közt.

Rajna-mente, 1970

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]