Középkori fametszet, III
| Nád ring a vársánc zöld tükör-jegében, |
|
rajta rohan lócsont-csáklyás inas, |
|
púpos faház ablaka villan éppen, |
|
vörös kéménye megcsavart, magas, |
|
| tán az ördög rángatta meg dühében. |
|
Kapuja láncrajáró és vasas, |
|
s egy asszony áll előtte feketében, |
|
a fejkendője zúzmarás-havas. |
|
| Vár, nézdegél, látja a rácsos ablak |
| muskátliját – a falban sárga szent –, |
|
pártázatát egy-egy bútordarabnak. |
| Keresztet vet, majd halkan bekopogtat, |
|
mire sipító hang szól odabent: |
|
– Nincs honn a mester. Csíkot fogni ment! |
|
|
|