Fülledt májusi est
| Mily Ceres önti őket folyton-folyvást, |
| Egyre pompásabb, színesebb seregben, |
| Nő-gyümölcsök tobzódó sokaságát |
| Szegény világunkra ki szabadítja? |
| A legbusásabb délolasz piactér, |
| A Conca d’oro öble nem pazarlóbb |
| Citrom-narancs-datolyavíziókban, |
| Mint ez a fülledt május-esti utca, |
| Kibomló lányok illatait ontván |
| S idomait ringatván véghetetlen |
| Bő áradásban, a bolondulásig |
| Éhes-szomjúhozó érzékeimnek, |
| Hogy e bőség észbontó sűrűjében, |
| Mint bűvös kertbe tévedt gyatra tolvaj, |
| Ki körték, meggyek, csattanó cseresznyék, |
| Piros fürtök, barackok, rózsa-szilvák |
| Tömkelegében kábán válogatván, |
| Végtére tettenérten úgy menekszik, |
| Hogy közülük egyet le nem szakított – |
| Hova kapjak? Melyikhez folyamodjam? |
|
– Istenség, e pompázatos gyümölcsök |
| gazdája, válassz ki egyetlen egyet |
| S szent áldomással tedd tulajdonommá, |
| S én azzal immár holtomig beérem! |
|
– Vagy, ha úgy véled, nem érdemelem meg, |
| Hozzámvaló jóságod úgy mutasd ki, |
| Hogy add nekem egyetlen éjszakáját |
| Egy vérbő, tettrekész törökbasának! |
|
|