Memento

Láttál-e már fekete sírbolt
poklában szétesett koporsót,
melyben rablótól összedúlva
hever egy régi, sárga hulla;
pók fészkel kiszáradt szemében,
s felette síri szél lehében
cafrangos szemfedő vacog? –
Ilyen vagyok.
Csókkal ne ámíts és ne könnyezz,
maradj ördögmátkájú özvegy.
Szemfedőm zöldgyűrűs kezeddel
behullt szemem elől ne vedd el,
mert jaj neked, ha odalátok,
hol éled fertelmes világod!
Megzörgetem az ablakod.
Ilyen vagyok.

1954

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]