Júniusi reggel a könyvtárban

Egy vén könyvtári cédulára
 
írom fel titkos üzenetnek:
 
ki száz év múlva megtalálja,
 
tudja meg, szeretlek, SZERETLEK!
Kötetbe préselt régi évek
 
közt, hol az Idő megtüremlett
 
s nem hallszanak a percenések –
 
sóhajtom-suttogom: SZERETLEK!
A megvasalt öreg akácfa
 
az ablakon be-benevethet,
 
életem éke, drága násfa,
 
szeretlek, szerelek, SZERETLEK!

1949. június 8.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]