Eső a Hűvösvölgyben

Esőillat! ó, mennyi emlék! Oltják jelenem égedelmét. Így esett egyszer Firenzében, így esett hajdanán Brassóban, s egyszer Kolozsvárt, 44-ben… De minden, minden elhalóban, szerelmem holdja is fogyóban. Élete derekán az ember már kiadósan sírni sem bír. A szent Bandusiai Forrás – kiapadt zokogás, ujjongás. Emlékeink ködkék körökben távolodnak az anyaföldtől s habár nyers ízük néha feltör, meg nem találjuk többet őket, sem itt, se messzi csillagokon. 1947