Naplómba, naplómnak

Mi hasznotok van, gyatra levelek,
mi bátorít, hogy tovább éljetek,
mi ösztönöz, hogy nem hulltok hamúba,
vagy nem zsugorodtok bele a búba,
és nem csap fel belőletek galád
mohósággal egyazon szörnyű láng,
mely annak országát kormosra marta,
ki balgatag betűitek kaparta,
mert hitte, hogy örökérvényűek
s tartósak vagytok, mint márványkövek,
a nyelv jogán, az örök szó jogán,
mellyel a sors most elbánt mostohán,
s szétcsapdosott a népek ostora;
hogy azt hiszem, fel sem támad soha…
 

1944

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]