Az alkonyat
| Az alkonyat a legtisztább zene, |
| az alkonyat a legszebb épület; |
| meghallhatod, ha nincsen is füled, |
| megfoghatod, ha nincsen is kezed. |
|
| Az alkonyat a legszebb költemény, |
| ködtemplomon a legszebb falikép; |
| ha ilyet alkotnék valamikép, |
| halhatatlanságom nem félteném. |
|
| Az alkonyat a lelkemnek tava, |
| melyen hattyú módjára útrakél |
| s csak hagyja, hagyja, hogy ide s tova |
| ringassa rajta az esteli szél. |
|
|
|