Körtefák csodája
| Palánktalan, kihalt gyümölcsösök |
| alkonyi csendje csalt a tarka gyepre, |
| melyen bucskázva, szökve, hemperegve |
| hancúrozott az odaüldözött |
|
| levélsereg. A körtefák között |
| szél vinnyogott, s mint csonkaszárnyu lepke, |
| egy-egy veres levél indult lebegve, |
| és elkalimpált a fejem fölött. |
|
| S a testem lassan átalöltözött: |
| két hosszu lábam egybenőtt s a hegybe |
| ezeragancsu gyökeret döfött. |
|
| Fanedv lett testem mindenféle nedve, |
| fa voltam már a körtefák között, |
| s még most is ott vagyok boggá meredve. |
|
|
|