Ferenczi Sándor halálára

Lengyel Menyhért kéziratos naplóit olvasom. Párizsban éri utol egy hír Budapestről. 1933.

„Ferenczi meghalt. Huszonöt évvel ezelőtt hipochondriával mentem hozzá. »Mit fizet?« – kérdezte. Ebből láttam, hogy a lélekanalízis komoly tudomány… Az volt a tragédiája, hogy tanítványnak kellett magát tartania, holott ő is felfedezhette volna az egészet. Pár hónappal ezelőtt láttam. Mindig arra számítottam, hogy egyszer kibeszélem magamat vele, hátha mégis rájött már valamire az élet értelméről – a szerelem kozmikus voltából már sejtett valamit. Mi mindent gyűjt össze egy ilyen értelem s hogy szétmállik! A világ, az emberek egyre rejtélyesebbek lesznek…”