Az olvadás és fagyás periódusaiFerenczi Sándor írta (Ideges tünetek keletkezése és eltűnése című tanulmánykötetében), hogy az emberiség rémes katasztrófái olyan mély nyomokat hagytak bennünk, hogy azóta se bírjuk felejteni, ezekre emlékezünk, belé nőttek a szokásainkba, a neurózisainkba. Így éljük újra a jégkorszakot abban a hosszú elfojtási időben, amikor öt és tizenöt évünk közt búvópatakként eltűnik életünkből a szexualitás. Tudvalevő, hogy az állatokhoz képest az ember fia és lánya csakugyan későn érik meg a nemi életre… De mostanában mégis egyre kevésbé későn. Az akceleráció szerte a világon lejjebb szállítja a pubertás kezdetét. Úgy látszik, az új generációk már felejtik a jégkorszakot. S a miniszoknyában örömmel fedezhetjük fel az egyre feljebb húzódó jégtakarók félreérthetetlen üzenetét. |