Törtaranykor

Karinthy Naplójában az egyik legszebb jelenet, hogy kajakozik a Dunán, ősz eleje, és Tótfalu alatt a parton ülő lányok meglátják őt, összesúgnak; felismerték és egy preklasszikus kánont énekelnek neki. Amikor visszaevez, szintúgy. „Valami KISZ-együttes” – írja a lányokról Karinthy, megkapták a Gombaszögi Frida villáját, s most hozzák rendbe maguknak.

Aranyfényben ragyog ez a jelenet. És nem is csak a csónakázó író üdvözlésére daloló lányok kánonjától. Attól is, hogy bevallhatatlan nosztalgiát ébreszt. Hát igen, ilyen világ is volt. Amikor egy ifjúsági művészegyüttes megörökölhette Miklós Andor kastélynyi villáját. (A művésznő halála után).

A hétszer körbe kerülő Styx vizén csónakján csendben csorgó Karinthy Cinit bizonyára most is énekkel köszöntik a partról Nausika meg a leánybarátai…

Meg is érdemli.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]