AngyalhullásGellért Endrét temetik. Másodszorra sikerült is az öngyilkosság. Nádasdy Kálmán arról suttog fülembe, hogy egy ilyen arkangyalfajta lény hogyan választhatta a legszurtosabb lichthófot, az akna fenekén a soha el nem takarított hulladékkal, hogy ebbe dobja le magát… Én meg Gellért Oszkárt idézem (lehet, hogy a fia koporsója után bámulva magában ő is ezt a régi versét mormolja most):
Mit is irkált ilyesmit? Nem félt az írott szó mágikus baljóslatától? Vagy épp ezért? Egyik fiuk szerencsétlen. A másik, Bandi, maga volt a testi-szellemi tökéletesség. „Szent érc volt, szent üveg” – elmondhatni róla is. És most itt van. Látjátok feleim? |