Czibor

Ha valaki azt mondaná, hogy próféta vagyok, a szemébe nevetnék. A jövő mindig az eshetőségek halmazának tűnt szememben. Minden lehet. Egy lutri. S nem emlékszem olyan pillanatra, se ébren, se álmomban, hogy megcsapott volna a jósok eksztázisa. Megírtam egyszer a thébai vakjóst, Tiréziászt – még egy olyan földhözragadt váteszt! Semmi révület. Csupán kifejlődött egyfajta belső látása… S az államvezetés ezért nem nélkülözheti. Hisz az is vak – de másként. Kiegészítik egymást, ahogy a közmondás mondja: vak vezet világtalant.

Vagy inkább így mondanám: vak vezeti az elvakultat.

Orránál fogva vezeti.

Egyetlen jóslatom – mert mondtam egyszer jóslatot, odavetett jegyzetben, mellékesen – sokszoros beteljesülése mégis számra forrasztja a nevetést.

 

Sokáig hányódott a papírjaim között egy sárguló jegyzet… A becse a papír datálható sárgaságában van: az 50-es évek vége. Valamelyik fiókból még talán előkerül. Czibor János halálakor írtam, amikor azt a furcsa nekrológját láttam, amely leszedte róla még a keresztvizet is, ahelyett, hogy örök nyugalmat kívánt volna neki, végül (vajon csak végül) megháborodott lelkének. Hisz oly rettenetes önirtó akarattal végzett magával szegény, hogy könyörületre inthetett volna.

Azt írtam, hogy várjunk csak pár esztendőt. A rosszul eltemetett halottak, tudjuk, visszajárnak.

S még soroltam is, hogy ki s kik fognak vajon írni róla. Mert biztos voltam, hogy támadni fog egy Czibor-irodalom. Emlékszem, Réz Ádámot tippeltem, még Illés Endrét is. Moldovát is, Csurkát is.

Csakugyan sokan írtak róla. A legenda, amely egyensúlyt teremt az ideig-óráig manipulált értékek világában, őt is felemelte. Nem annyira a nevét, mint a szellemiségét. Írt róla, milyen szépen, Csukás Pista, írt róla Mesterházi, Abody és teljes démoniságában (daimon-voltában) színpadra vitte őt a Bálanyában Csurka.

Nem méltató nekrológ-cikkeket írtak. Czibor János emléke megannyi létbevágó írásra lett alkalom.

Mint egy garabonciás diák, meg-megjelenik közöttünk Czibor János. Ül a magyar horizonton és a nyelvét öltögeti ránk. Bolond Istók.