A tékozló fiúk megtérnek atyjuk kebeléreNémeth László írt a 30-as években lélegzetállító diagnózist a marxizmusról. Többek között: „egy polgárnak kellett meghasonlania a polgársággal, s a marxizmus elemei közül már csak ez az indulat eleven, s ez tartja az életet a többiekben is.” A drámaíró csak tapsolni tud, amikor felfedezik a történelemben a családi konfliktust mint mozgatóerőt. És most mi mozgatja a történelmet? Talán az, hogy ugyanazok, akik valamikor meghasonlottak a polgársággal és a leghűbb leninisták-sztalinisták lettek (vagy ezeknek már a fiai) most visszatérnek a polgárság kebelére. Koestlertől Semprunig tart, s egyre tart, a tékozló fiúk megtérésének világtörténelmet mozgató (imitáló?) idillje. Miután Marxtól Lukács Györgyig végigcsinálták a bankárgyerekek Ödipusz-konfliktusait. |