„Ha fénylik Gyertyaszentelő”

Nem volt senki, aki átsegítsen ma a baljós déli órákon.

Sötétkék ég alatt szikrázik odakint a világ. És szikrázik tovább csukott szemhéjam mögött is a rohamosan romló jobb szememben! (Azt mondják, megpattant egy ér a fenekén, attól ez a szüntelen tűzijáték…)

– Nem az enyém ez a túl fényes világ – mondja a medve, és visszaballag a barlangjába.

Fáj a szeme neki is. Fáj a szíve.

Úgy tesz, mintha aludna.

 

1981. február 2.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]