Halhatatlan öregek

Tíz napja volt a földrengés Friuliban. Most már többé nincs remény, hogy az eltakarított romok alatt élve találjanak valakit.

Kopogtatások, nyöszörgések, tompa kiáltozások nem szűrődnek ki többé a betonhalmok alól – kihunytak. Együtt az élettel.

Mégis, még ma is kerültek elő túlélők.

Három idős asszonyt húztak ki a földből épen, elevenen. Az egyik százéves. A másik kettő is túl a nyolcvanon.

Amelyiket az éléskamrájába temetett be a földindulás, arra mondhatni, hogy isteni szerencséje volt. Húsz üveg befőzött paradicsomot iszogatott meg s hozzá kekszet majszolt. De a másik kettő étlen-szomjan húzta ki ezt a tíz napot. Felnőtt, gyerek egy hétnél tovább egy se bírta az élve eltemettetést. És az öregek, lám, az öregasszonyok kibírják.

Az orvosok most magyarázzák ezt a csodát. Az idős ember szervezete nem égeti úgy a tartalékjait, mint a fiataloké.